99999 a GTC25-ön: Merre tart az AI?

Idén azon szerencsések közé tartoztam, akik személyesen is részt vehettek az NVIDIA éves nagy konferenciáján, a GTC25-ön.
Számomra ez volt az első alkalom, így nem igazán tudtam, mire számítsak.
A rendezvény öt napon át tartott, és San Joséban, Kaliforniában, a Szilícium-völgy szívében került megrendezésre. A kiállítás a San Jose Convention Centerben volt megtekinthető, de a rendezvény méreteit jól mutatja, hogy egy teljes várostömböt elfoglalt. Több szálloda, egy park és egy múzeum is helyszínként szolgált.

A nyitó előadást az NVIDIA vezérigazgatója, Jensen Huang tartotta az SAP Arénában. A tőle megszokott közvetlen stílusban mutatta be az újdonságokat az AI, grafikus számítás, kvantumtechnológia és más területek kapcsán.

Főbb bejelentések:
  • A Blackwell GPU architektúra mostanra teljes gyártásba került, és akár 40-szeres gyorsulást is kínál AI modellek betanításához és futtatásához az előző generációhoz képest. Különösen az új Blackwell Ultra rendszer volt látványos: ez már gyakorlatilag egy rack méretű AI szuperszámítógép, amelyet kifejezetten a jövő „gondolkodó” AI modelljeihez (reasoning AI) terveztek.
  • A Dynamo nevű új nyílt forráskódú szoftverkomponens szintén nagy visszhangot kapott: ez az „AI gyárak operációs rendszere”, ami drasztikusan növeli a modellek kiszolgálásának hatékonyságát, és lehetővé teszi, hogy a háttérben több GPU együtt dolgozzon egy-egy lekérdezés gyors és gazdaságos feldolgozásán.
  • Jelentős figyelmet kaptak a robotikai bejelentések is: az NVIDIA bemutatta az első nyílt alapú humanoid robotmodellt (Isaac GR00T N1), amely képes általános mozgásmintákat és viselkedést tanulni. Ehhez kapcsolódva megjelent a Newton nevű új fizikai szimulációs motor is, amely lehetővé teszi a robotok digitális térben való tanítását.
  • A szimulációs témakör is tovább erősödött: az Omniverse platform új blueprintjein keresztül mostantól AI adatközpontokat, logisztikai rendszereket vagy épp gyártósorokat is lehet digitálisan megtervezni, optimalizálni, tesztelni.
  • Az NVIDIA bemutatta új fotonikus adatközponti switch-eit (Spectrum-X Photonics), amelyek lehetővé teszik akár milliós GPU klaszterek energiahatékony és alacsony késleltetésű összekapcsolását – fontos lépés a valódi AI gyárak megvalósítása felé.
  • Külön említést érdemel a GeForce RTX 5090, amely már valós időben képes teljesen ray-tracelt jeleneteket megjeleníteni AI-vezérelt képkiegészítéssel. A grafikai teljesítmény nemcsak a játékfejlesztést, hanem a filmes, tervezői és szimulációs munkákat is új szintre emeli.
  • Professzionális felhasználásra érkezett az RTX Pro Blackwell sorozat, amely akár 96 GB memóriával és több tízezer CUDA maggal is elérhető. Ezeket olyan munkaállomásokhoz tervezték, ahol nagy teljesítményű AI és 3D munkafolyamatokat kell lokálisan végrehajtani.
  • Jensen Huang egy ötéves roadmapet is megosztott a közönséggel, amely részletesen bemutatja az NVIDIA következő generációs AI architektúráinak ütemezését. Ennek részeként bemutatkozott a Vera Rubin névre keresztelt új platform, amely már a Blackwell utáni korszakot vetíti előre, és a hírek szerint minden eddiginél nagyobb teljesítményt és sávszélességet kínál majd, ezzel is biztosítva az AI skálázásának következő szintjét.
  • Végül, de nem utolsósorban, a vállalati szegmens számára is érkeztek új megoldások: az NVIDIA új AI Data Platformja és NIM mikroszolgáltatásai lehetővé teszik, hogy az AI modellek közvetlenül céges adatforrásokon fussanak, a biztonságos infrastruktúrán belül, akár Oracle Cloud környezetben is.

Az előadás végén a tömeg átvonult a kiállítói térbe, ahol folytatódott a technológiai kalandozás. A rendezvény egyik kulcseleme a kiállítótér volt. Az első teremben – ahol az NVIDIA standja is helyet kapott – számos nagy gyártó, adatközponti szállító, valamint különböző iparágak szereplői, köztük autóipari, egészségügyi, tervezőirodai, szolgáltatói és ipari technológiai cégek voltak jelen. A standokon főként az AI és a modern számítási igények kiszolgálásához szükséges technológiákat mutatták be. Érdekes volt látni a sokféle robotikai és automatizált gyártási megoldást, amelyek iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott.
A kiállítói tér nyüzsgő és tömött volt. Az NVIDIA standja két fő részből állt: egy hardverkiállításból, ahol testközelből lehetett megnézni a legkisebbtől a legnagyobb NVIDIA eszközöket – ide hosszú sorok kígyóztak –, valamint egy szoftveres bemutató zónából, ahol az egyes technológiák szakértői mutatták be a termékeket és válaszoltak a kérdéseinkre. Emellett több robotikai demó is helyet kapott, ipari és otthoni alkalmazásokkal egyaránt.
Számomra a legnagyobb izgalmat a kis DGX Spark jelentette. Az, hogy amit eddig csak drága felhős vagy szerveres közegben lehetett kipróbálni, most egy tenyérnyi méretű eszközbe is befér, szerintem hatalmas innováció. Ez alapjaiban változtathatja meg a világunkat. Az eszköz szélesebb kör számára teszi lehetővé, hogy teljesen privát módon, az adataikat biztonságban tudva dolgozhassanak és fejleszthessenek AI-val. Ezek az eszközök akár 200 milliárd paraméteres nyelvi modellek futtatására is képesek, kettőt összekötve pedig 405 milliárdos modellek is gond nélkül működtethetők. Az igazi áttörés viszont az, hogy minden kis Spark ugyanazt a DGX operációs rendszert és teljes szoftverstacket futtatja, mint a legnagyobb NVIDIA rendszerek. Ez azt jelenti, hogy az ezen fejlesztett szoftverek mindenféle módosítás nélkül áthelyezhetők a legnagyobb AI „gyárakba” is. Nagyon várom, hogy lássam, milyen innovációk születnek majd, ha ezek az eszközök széles körben is elérhetők lesznek.
Érdekesség volt, hogy sok más gyártó standján is megjelentek NVIDIA hardverek – ezzel is ösztönözve, hogy a látogatók a többi standnál is elidőzzenek. Hardverből egyébként nem volt hiány. Minden jelentős gyártó sok eszközt hozott, amit a látogatók nagy lelkesedéssel fotóztak és tapogattak. Nekem különösen tetszett a vízhűtéses technológia, amelyből több gyártó is bemutatott megoldásokat. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk a vastag csövekhez, amelyek hűtőfolyadékot szállítanak az energiaéhes AI szerverekhez.
Nagyon tetszett, hogy több helyen is voltak robotikai bemutatók – a robotkaroktól és robotkutyáktól a teljes humanoid robotokig. Jó volt ezeket testközelből látni, és megtapasztalni, merre tart a jövő. Emellett izgalmas volt látni, hogy az AI milyen mértékben támogatja az ipari szereplők vagy tervezőirodák munkáját.
Egy másik kiállítótér, egy kisebb, de sűrűbben berendezett rész, az AI startupoknak adott helyet, akik az NVIDIA Inception program részeként kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Itt az AI biztonság, RAG, agentic AI és AI avatar témák voltak a sztárok. A tér másik felében jellemzően szoftver- és operációs rendszer-gyártók mutatták be AI-val kibővített termékeiket.
A kiállítás számos előadásra is lehetőséget adott. A mély technológiai prezentációktól a könnyedebb, ismeretterjesztő tartalmakon át gyártók, partnerek, NVIDIA ügyfelek és szakértők is izgalmas programokkal készültek. A bőség zavara miatt sok előadást csak később, felvételről fogok megnézni. Természetesen hivatalos NVIDIA-képzések és akár helyszíni vizsgázási lehetőség is elérhető volt.
A rendezvényen az első előadások reggel 8-kor kezdődtek, az utolsók 18:00 körül értek véget – de sokszor még ez után is volt program. Aki egy kis pihenésre vágyott, az a közeli parkban lazíthatott, ahol élő koncertek és food truckok várták.
Egy kisebb, elkülönített rész adott otthont a VR és 3D témának. Ez a szekció meglepően kicsi volt a többihez képest, de jó volt látni, hogy ezen a területen is történik előrelépés.
Fontos elem volt a kapcsolatépítés is. Szerencsém volt több érdekes emberrel beszélgetni Európából és Amerikából is. Érdekes volt megtapasztalni, hogy földrajzi helytől függetlenül hasonló kihívásokkal néz szembe mindenki, aki AI-projekteken dolgozik. A legtöbben még kísérleteznek, keresik az első igazi üzleti use-case-t. 

Nagyon örültem, amikor magyar akcentust hallottam – így ismerkedtem meg Csabival, aki több mint tíz éve él az Egyesült Államokban, és Principal Machine Learning Engineerként dolgozik. Érdemes ellátogatni a blog oldalára (https://devquasar.com/) és Hugging Face profiljára (https://huggingface.co/DevQuasar) is, ahol rendszeresen oszt meg mélyebb technológiai írásokat AI-agentekről, edge-alapú inference-ről, fine-tuningról és nyílt forráskódú modellek fejlesztéséről.
Egy másik izgalmas esemény volt, amikor maga Jensen Huang is körbejárta a kiállítást, dedikálta a szervereket, fotózkodott a résztvevőkkel, sőt, aláírást is adott a belépőkre és a helyben vásárolt Jetson Nano devkitekre. Jó volt látni, mennyire közvetlen és türelmes volt mindenkivel, és bár nem volt könnyű, de még nekem is sikerült dedikáltatnom a belépőmet.

Összességében egy tartalmas és inspiráló rendezvényen vehettem részt, ahonnan tudásban és élményekben is gazdagon térhettem haza. Aki teheti, szívből ajánlom, hogy látogasson el bármelyik GTC eseményre, és engedje, hogy magával ragadja ez a világ.

Érdemes a rendezvényről készült videónkat is megnézni, ahol testközelből mutatjuk be a GTC hangulatát: 

További tartalmak